2008. november 3., hétfő

Sziasztok!

A mai napom igen szomorú volt. Megtudtam, hogy egyik barátnőm meghalt. Bár régen beszéltünk, majdnem 2 éve utoljára, még mikor találkoztunk, nagyon jól elvoltunk. Általános iskolában voltunk nagyon jóba, ott ismertem meg. Jajj szegény. Én nem is tudtam, hogy beteg, ma tudtam meg, és azt is, meghalt. Ennyi az emberi élet. 16 évesen, ez szörnyű. Mennyi ember, fiatal hal meg így naponta. Borzalom. :'( Lehet mi nem is vettük észre, lehet, nem is ismertük, talán egy lány akit látásból ismertél a buszról, és lehet, fel sem tünik, hogy egy nap nem látod az buszon, a következő nap se, még a megszokott helyét sem figyeled meg, mert nem üres-mindig elfogalja valaki. Mellettem hányan mentek el így? Valahogy még mindig nem fogtam fel, elment. Olyan hihetetlen. Egy lélek akit nem mentettem meg. Valaki, aki úgy halt meg, nem zárta szívébe Jézust. De talán igen, nem voltam ott mikor meghalt, lehet pont halála elött fogadta el, lehet pont akkor tért meg. Ez most nem tudhatom. Sajnálom, mert ahpgy én ismertem, mosolygós lány volt, és nagyon sokat lehetett vele nevetni, a suliban mindig kint bandáztunk, hol a folyosón, hol a termükbe, hol kint az udvaron, mindig együtt lógtunk. Aztán elballagtam, és már nem találkoztunk annyit.:( Megyek. A mai nap hosszú volt.

Viszlát!

Nincsenek megjegyzések: